Oroszország és Magyarország együttműködési megállapodást írt alá az atomenergia békés célú felhasználásáról, mely magában foglalja két új atomerőművi blokk megépítését Pakson – írja az Interfax orosz hírügynökség. A projekt megvalósítására 10 milliárd eurós keretösszegű hitelt kap Magyarország. A finanszírozás 80 százalékát az oroszok adják, 20 százalékát viszont Magyarországnak kell előteremtenie.
Az LMP és az MSZP szakpolitikusai is kritizálták Orbán Viktornak a sajtóhírek szerint a paksi bővítésről szóló moszkvai megállapodását.
A magyar kormány előrehaladott tárgyalásokat folytat Oroszországgal több évtizedes atomenergetikai együttműködése meghosszabbításának érdekében. A két állam megállapodásának célja a paksi atomerőmű kapacitásának hosszú távú fenntartása annak érdekében, hogy a lakosság és a gazdaság olcsóbb áramhoz jusson - mondta el az MTI-nek Lázár János a gazdasági és informatikai bizottság keddi budapesti ülése után. Az ülésen az ellenzék nem vett részt.
Szél Bernadett LMP-s képviselő szerint évszázados nemzetközi függést eredményezne az atomerőmű-bővítés a jelenlegi formájában.
A Roszatom maximálisra növelné a magyar beszállítói hányadot a paksi atomerőmű bővítésénél, az orosz állami atomenergetikai konszern a magyar kormány lépésére vár a tenderen való induláshoz.
Érdemes lenne népszavazást tartani a paksi atomerőmű bővítésről - mondta Bajnai Gordon, a Haza és Haladás Egyesület elnöke az ATV Egyenes beszéd című műsorában.
Miközben a kormányhű civilek és lojális lapjaik folyamatosan azt harsogják, hogy "nem leszünk gyarmat", Orbán éppen egy hosszú távú kolonizációs szerződés nyélbe ütését tervezi - Moszkvával.
Az atomenergia hasznosításának mérlegre tétele pusztán attól bonyolult, hogy jó néhány, egymással összefüggő kérdésből áll. Érdemes ezeket a kérdéseket egyenként venni, megkeresni rájuk a megfelelő válaszokat, majd a válaszok összessége alapján dönteni. Mindezekre nem adhat kizárólagosan választ egy olyan kör, mely hivatalból ezzel foglalkozik és az adott terület fejlesztésében egzisztenciálisan is érdekelt. Ezt a kört ki kell szélesíteni. Sarlós Gábor, a paksi bővítés társadalmi kommunikációját kutató PR-tanácsadó írása.
